Az Internet története
Az Internet története az 1960-as évekre nyúlik vissza. 1969-ben az USA Hadügyminisztériuma telefonvonalon egy kísérleti jellegû, csomagkapcsolt hálózatot hozott létre (ARPAnet: Advanced Research Projects Agency Network). A hálózathoz egyre többen kapcsolódtak hozzá (pl. oktatási és kutatási intézmények). Az ARPAnet mellett létrehozták a hasonló technológiával mûködõ MILnet (Military Network) hálózatot, és 1983-ban a két hálózatot összekapcsolták. Az ARPANET-hez ezután több hálózat is hozzákapcsolódott; pl. a MInet (a MILnet európai megfelelõje), a SATnet és WIDEBAND (mûholdas hálózatok), az NFSnet (National Science Foundation Network), a BITnet (Because It's Time Network), a USEnet, stb. Így alakult ki az, amit ma Internet néven ismerünk. Az 1990-es években már a nagy számítógépes kereskedelmi szolgáltató központok (CompuServe, America Online, stb.) is elérhetõek lettek az Interneten keresztül és az üzleti alkalmazások köre azóta is rohamosan bõvül. Jelenleg több tízezer különbözõ számítógépes hálózat érhetõ el az Interneten, kiszolgálva több tízmillió felhasználót. Az Internet az intézményeken belüli információ szervezésére is hatással van: kialakult az intranet, az Internet technológiáját használó vállalati információs rendszer. Jelenleg Európát és Amerikát az óceánon át üvegkábelek kötik össze, és mûholdon keresztül is lehetséges az adatok átvitele. A jövõ lehetséges perspektívái közé tartozik az informatikai, hírközlõ, telekommunikációs és szórakoztató iparágak összefonódása és az Internet hálózat egységes kommunikációs közegként történõ használata (un. ICE age: Information - Communication - Entertainment). A nagy adatátviteli sebességet (un. sávszélességet) igénylõ multimédiás alkalmazások új technológiai megoldások kifejlesztését igénylik, amelyek biztosítják a multimédia információk (pl. hangok, mozgóképek) folyamatos átvitelét, azaz pl. garantálják az átvitelhez szükséges minimális sávszélességet.Összefoglalva:
az Internet története- 1957: a Szputnyik kilövése [a világ elsõ mûholdja]
- az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül
- 1968: a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára
- 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása; a kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével a BBN (Bolt, Beranek and Newman) Technologies-t bízzák meg
- kezdetben négy csomópont:
- UCLA (University of California at Los Angeles)
- SRI (Stanford Research Institute)
- UCSB (University of California at Santa Barbara)
- University of Utah
- 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása
- 15 csomópont (23 számítógép) [UCLA, SRI, UCSB, Univ. of Utah, BBN, MIT, RAND, SDC, Harvard, Lincoln Lab, Stanford, UIU(C), CWRU, CMU, NASA/Ames]
- 1973: az elsõ nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia)
- az Internet kialakulása
- 1982: összekapcsolódás a MILNET-tel (Military Network; amerikai katonai hálózat)
- további hálózatok kapcsolódása
- MINET (a MILnet európai megfelelõje)
- NFSNET (National Science Foundation Network)
- BITNET (Because It's Time Network; egyetemek közötti kommunikációt biztosító hálózat, eredetileg IBM nagyszámítógépeket kötött össze)
- EARN (European Academic Research Network)
- USENET (hírcsoportok, "hirdetõtáblák" elérését biztosító hálózat; eredetileg UNIX operációs rendszerû gépeket kötött össze)
- EUNet (hasonló célú, európai országokat összekötõ hálózat)
- 1990: az ARPANET megszûnik
- az Internet további fejlõdése
- 1990-es évek
- a World Wide Web kialakulása (1. feladat)
- alkalmazások számának robbanásszerû növekedése
- 1990-es évek vége
- további, dinamikus növekedés (2 feladat)
- az Internet globalizálódása (az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelõ szolgáltatások megjelenése)
- az Internet popularizálódása (pl. ingyenes e-mail szolgáltatások; otthoni Internet elérés általánossá válása)
- az Internet technológiájának továbbfejlõdése (pl. multimédia kommunikáció)
- belsõ intézményi/vállalati információs rendszerek elterjedése (intranet)
- tûzfalak használata a belsõ és külsõ rendszer (az Internet) között
- lehetséges jövõbeli fejlõdési irányok
- különbözõ iparágak összefonódása ("ICE age")
- számítógépes/információs technológia (Information technology)
- táv- és hírközlés (Communication)
- szórakoztatás (Entertainment)
- az Internet használata egységes multimédiás kommunikációs közegként
- garantált minimális sávszélesség biztosítása
- a gyártók/szolgáltatók vágyálma: központosított szolgáltatások
- szolgáltatások elérése központi gépeken keresztül
- "olcsó" hálózati számítógépek használata (Network Computers)
- rendszeres idõközönként megjelenõ próbálkozások
- az Internet "megregulázása" (pl. felhasználói jogosultságok korlátozása, adatforgalom figyelése, Internet rendõrség kialakítása, stb.)
- szolgáltatások korlátozása adminisztratív vagy jogi eszközökkel
- weblapok letiltása
- szolgáltatások ellehetetlenítése (pl. Lyrics, Napster, stb.) (3. feladat)
- szerzõi jogok kiterjesztése és megszigorítása (4. feladat)
alkalmazások számának robbanásszerû növekedése
- üzleti/kereskedelmi alkalmazások terjedése
- onlájn szolgáltatók (v. kereskedelmi szolgáltató központok)
- CompuServe
- America Online
- Prodigy
- adatbázis szolgáltatók [pl. DIALOG, Data Star]
- adatbázis elõállítók [pl. ISI (Institute for Scientific Information): a Science Citation Index elõállítója]
- tartalomszolgáltatás megjelenése [információk ingyenes közzététele különbözõ témákban a weblap látogatottságának növelése céljából]
- költségek fedezése reklámbevételekbõl
- könyvtári jellegû alkalmazások [általában ingyenesen!]
- keresési indexek (pl. AltaVista, Heureka)
- információkatalógusok (pl. Yahoo, HuDir)
- nagy adatbázisok (pl. ERIC)
- könyvtári katalógusok (OPAC)
- elektronikus könyvtárak
- Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)
- Project Gutenberg (PG)
- közhasznú információk szolgáltatása (pl. menetrendek, mûsorok, hírek)
- szórakoz(tat)ás
- csevegés (pl. chat, mirc, icq)
- hálózati játékok
- érdekességek (pl. dalszövegek (lyrics), információk hírességekrõl (celebs), stb.)
- letöltések (pl. képek (jpg, gif), zenei és videoklipek (mpeg/mp3), stb.)
Feladatok:
Próbáljon meg az Internet keresõrendszereinek használatával válaszolni az alábbi kérdésekre: 1. Hogyan alakult ki a World Wide Web és hogyan fejlõdött tovább? Ki koordinálja jelenleg a WWW fejlesztését?2. Hogyan tudná jellemezni az Internet jelenlegi kiterjedését és méretét? Milyen mértékû volt az Internet növekedésének üteme a kezdeti szakaszban és milyen napjainkban? Keressen minél több adatot, amely az Internet kiterjedését, méretét és növekedési ütemét jellemzi!
3. Milyen szolgáltatást nyújtott a Napster és milyen érvek ütköztek egymással a precedens értékû Napster-perben?
4. Mik a szerzõi jog legfontosabb megállapításai az Internet vonatkozásában?
2002. november 20.
Gergely András
Home: +36-30-237-34-62
Email: gergelyandras74@gmail.com
Gyakran hallom ügyfeleimtől: "Nem ismerek senkit!" vagy "Nekem nincsenek kapcsolataim!"
Az üzleti életben ez a legnagyobb hiba! Minden a személyes kapcsolatokon múlik! Ha nincs egy igen tetemes ismeretségi köröd, az maga a halál! Szóval, ha nincs ilyen, kezd el azonnal építeni kapcsolati rendszeredet!
Az élet - ez minden területre igaz - egy adok/kapok játék. Ebből következik, hogy ha nincs kinek adni, nincs is lehetőség kapni.(kép)
Ezt a tényt, többen felismerték, s a sikeres értékesítő a személyes kapcsolati tőkéjéből él. Van, akinél ez ösztönös, s van olyan is, aki tudatos. Ösztönösen a kapcsolatépítés azoknak megy, akik nagyon nyitottak, kedvelik az embereket, s bárhol, bárkivel beszélgetést tud kezdeményezni. A tudatos ember nem feltétlenül nyitott jellemű, de tudatosan ismerkedik, s ezzel a tudatossággal építi kapcsolati tőkéjét. Erre mindenki képes, csak akarni kell!
Egyre több olyan csoport alakul, ahol a tudatos kapcsolatépítők találkoznak. Ez remek kezdeményezés, mert aki ezekben az üzleti körökben megjelenik, azért van ott, hogy ismeretségre tegyen szert, így még a nagyon zárkózott embereknek sem kényelmetlen az ismerkedés. Én minden ügyfelemnek azt tanácsolom, akinek nincs elegendő kapcsolati tőkéje, hogy azonnal jelentkezzen be egy ilyen társulásba.
Akik ösztönösen tudnak kapcsolatokat építeni, nyilván sokkal nagyobb előnnyel indulnak. Én tudatos vagyok, egyik kollégám viszont ösztönös, aki ráadásul még tudatosan is gyűjtögeti ismerőseit. Zseniális! Nem tudok olyan területet mondani neki, ahol ne lenne valaki, akit ismer. Munkánk során, gyakran előfordul, hogy olyan ügyfél érkezik hozzánk, akinek szüksége lenne az adott tevékenységhez segítség. Kollégám 24 órán belül képes prezentálni a témához megfelelő ismerősét. Tehát ha valaki ösztönösen remek kapcsolatteremtő, neki is érdemes kis tudatosságot alkalmazni, ezzel válik tökéletessé a kapcsolati tőke.
Szóval, ha nem megy az ismerkedés, nem ismersz "senkit", két dolgot tehetsz. Keresel egy olyan társaságot, ami erre specializálódott, vagy felkeresel minket, s megtanítunk arra, hogyan legyél tudatos kapcsolatépítő. S ha zárkózottságod oldódott, akkor biztosan tudunk más, a cégeddel kapcsolatos problémáidon is segíteni. Cégeket "gyógyítunk"! Cégeknek és cégvezetőknek segítünk abban, hogy jobban menjenek a dolgok, egyénre és cégre szabva. (kép)
S ha ismerkedni szeretnél, bővíteni kapcsolataid számát, jelölj a Facebook-on: https://www.facebook.com/laszlo.vajas.54
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése